Arab nők a fátyol mögött

Derék asszonyok

2009-04-05T06:47:00.000-07:00

Az iszlám tanítás a nőket illetően valószínűleg a legkonzervatívabbak közé számít. Igaz, nem minden muzulmán hívő, és nem minden muzulmán nemzet követi egyformán a tanítások mindegyikét, de ma is számos nőt érintenek a rendkívül szigorú, és méltóságról egyáltalán nem szóló nézetek és rendelkezések.

"a nő alacsonyabb rendű"A Korán és a Hadithok (Mohamed próféta tettei és mondásai) tartalmazzák azokat a kijelentéseket, melyek alapján a muszlim férfiak a nőkről vélekednek. Bár a Korán a két nemet teremtésük folytán egymástól kölcsönösen függőnek tekinti, emberként nem számítanak egyenlőnek: „A férfi a nőnél magasabb rendű, és jobb, mint a nő” – szól Ibn Kathir kommentárja. Ezenkívül a nők intelligenciában és vallási szempontból sem érnek fel a férfiakkal. A női tanú vallomása nem egyenrangú a férfiéval, ezért két férfi tanúbizonysága elfogadható, egy férfi mellett azonban csak két nő tanúskodása számítható hitelesnek. Mindezek alapján a nő nem nagyon számíthat megfelelő társaságnak a férfi számára, hiszen vallási alacsonyabb rendűsége folytán nem képes emelkedett diskurzus folytatására sem. Ezt a Korán egyik kommentárja nemes egyszerűséggel úgy fejezi ki, hogy a nő nem több, mint játékszer. Istenhez akkor áll a legközelebb, ha a házban marad, és jobb, ha otthon imádkozik, mint a mecsetben. A férj teljes jogkörrel bír a feleség fölött, ami számos egyéb mellett a szexuális területen is érvényesül: az iszlám tanítás szerint jobb, ha a tűzhelyen odaég az étel, mintha a férjnek várnia kell vágyai kielégülésére. Ha a nő visszautasítja, az ég angyalai ellene fordulnak – tanítja a Hadith.

Ha egy nő nem engedelmeskedik a férjének, akkor minden istenfélelme hiábavalóvá válik. A Hadith bőségesen sorolja a férj jogait, miközben a nők jogai igen egyszerűen felsorolhatók: „Milyen joga van a nőnek…? Hogy enni adj neki, ha te már ettél, hogy felruházd, ha magadat már felruháztad…” Bár a Hadith azt állítja, hogy a legjobb férjek azok, akik a legjobbak a feleségükhöz, ennek a jóságnak a határait is megszabja: a Korán ugyanis jogot ad a férjnek, hogy nem megfelelő viselkedés esetén megdorgálja feleségét, ha ez nem használ, szexuálisan ne közelítsen hozzá, és következő büntetésként meg is verje. Hogy ezt miért teszi, arról a muzulmán férfinak nem kell számot adnia, mert ez megkérdőjelezhetetlen joga. A verés egyébként kijár több esetben is, például, ha a nő nem ékesíti magát férje kívánságának megfelelően, nem hajlandó vele szexuális kapcsolatra, nem hajlandó megfürdeni az imához való megtisztulás céljából, vagy férje engedélye nélkül utazik külföldre.

Derék asszonyok

betiltották a nők körülmetélését

2009-04-05T06:34:00.000-07:00

A női genitália megcsonkítása a fáraók ideje óta szokás Egyiptomban, ma is végzik muszlim és keresztény vallású nőkön egyaránt. A törvény azonnali hatállyal életbe lép, így mostantól három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés szabható ki a tettért, vagy 190-940 dollárnak (30 ezer - 150 ezer forint) megfelelő összeg fizetésére kötelezhetik a procedúrában résztvevőket.

A legfőbb egyiptomi ellenzéki párt, a Muszlim Testvériség vezetője szerint "az iszlámban semmi sem bünteti a nők körülmetélését".

A körülmetélés során teljesen vagy részben eltávolítják a külső női nemi szerveket. A művelet akár halálos is lehet a fellépő vérzés miatt, és komplikációkat okozhat szüléskor. Fertőzésveszélyt is magában rejt, nem is szólva a nyomában járó lelki traumáról.

A dzsihád

2009-03-28T08:01:00.000-07:00

A dzsihád egy iszlám vallási kifejezés, ami az Isten útján való küzdelmet vagy harcot jelenti. Nem hivatalosan – elsősorban nyugatiak – mint az iszlám hatodik pillérét emlegetik.

A dzsihádnak az iszlám irodalomban egy tágabb jelentése is van. Jelenthet egy olyan küzdelmet is, ami egy jobb muszlim életre vezet rendszeres imával és böjttel, jó szülőként és hitvesként az iszlám üzenetét terjesztve.

A dzsihád más értelemben jelentheti a hit védelmét, a szent háborút is. Annak ellenére, hogy a dzsihád alapvetően nem agresszív hadviselést jelent, ez történt például a korai szélsőségesek, mint a háridzsiták és a kortárs csoportok vagy mint az Egyiptomi Iszlám Dzsihád (melyhez Anvar Szadat meggyilkolása is kapcsolódik) esetében, valamint libanoni, Öböl-menti és indonéz dzsihádszervezetek esetében is.

2009-03-28T07:52:00.000-07:00

Az Anszár al-Mara (szó szerint: "a nők hívei") alapítóbizottságának 21 tagja van, férfiak és nők vegyesen, köztük többen egyetemi oktatók és kutatók. A konzervatív sivatagi királyságban teljesen újszerű, nem kormányzati szervezet célja, hogy elősegítse a nők helyzetének javítását szociális, kulturális és oktatási téren.

Szaúd-Arábiában "a nők többsége jelenleg a férfiak uralma alatt él. A korlátozások miatt nem lehetnek a társadalom aktív tagjai" - jelentette ki Szalmán a lapnak. A vahhabizmus - az iszlám puritán változata - elveit szigorúan alkalmazó monarchiában a nők csak tetőtől talpig lefátyolozva hagyhatják el otthonukat, nem vezethetnek autót, nem utazhatnak férjük vagy más férfi családtagjuk engedélye nélkül, és étteremben sem étkezhetnek egyedül.

"Az, hogy segítsük a nőket, akikről a törvény vagy a szokás nem vesz tudomást, illetve rabszolgává tesz, nem ellentétes az iszlámmal, amely nem fosztja meg a nőket attól, hogy a saját pénzükkel rendelkezhessenek, autót vezessenek vagy saját maguk válasszák meg a férjüket" - vélte Szulejmán asz-Szalmán.

Szaúdi nőjogi harcosok közölték, hogy Abdalláh királyhoz intézett, az interneten is közzétett petíciójukkal szeretnék elérni, hogy 2008-ban feloldják a nők autóvezetési tilalmát.

Yakin Ertürk, az ENSZ-nek a nők elleni erőszak ügyében vizsgálódó jelentéstevője február 4. és 13. között látogat Szaúd-Arábiába Rijád meghívására - jelentette be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Ertürk asszony Rijádba, Dzsiddába és Dammanba utazik, ahol a kormány és a civil szféra képviselőivel, ENSZ-illetékesekkel és erőszakos cselekmények áldozataival találkozik.

A szaúdi nőkkel gyakorlatilag gyerekként bánnak

2009-03-27T13:22:00.000-07:00

A szaúdi nőkkel gyakorlatilag gyerekként bánnak egész életünkben, hogy férfirokonaik gyámkodhassanak felettük, mondja a Human Rights Watch emberjogi csoport.

A New York-i székhelyű csoport szerint a szaúdi nőknek engedélyt kell kérniük férfi rokonaiktól, hogy dolgozhassanak, utazhassanak, tanulhassanak, házasodhassanak vagy akár csak orvoshoz mehessenek. Ezen felül ráadásul az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük is erősen korlátozott.

A csoport azt mondja, a szaúdi vezetés feláldozza az alapvető emberi jogokat, hogy fenntarthassák a férfiak nők feletti ellenőrzését. Szaúd-Arábia az egyetlen olyan ország a világon, ahol a nőknek nem engedik meg, hogy autót vezessenek.

A szaúdi egyház álláspontja szerint az, hogy a férfiak őrködnek a nők erénye felett, az ország társadalmi és erkölcsi rendjének alapja.

Halálra ítéltek egy fiatal srí lankai szolgálólányt Szaúd-Arábiában.

2009-03-27T13:13:00.000-07:00

Tinilány nyilvános kivégzésére készül Szaúd-Arábia

Halálra ítéltek egy fiatal srí lankai szolgálólányt Szaúd-Arábiában. A vád egy csecsemő meggyilkolása, a büntetés nyilvános kivégzés. Az eset nemzetközi felháborodást váltott ki.
_{2007.07.16 16:20}

A hatóságok szerint a lány, Rizana Nafeek beismerte, hogy megfojtotta a kicsit, amikor cumisüvegből táplálta. A lány szerint ez nem igaz, ő azon igyekezett, hogy tisztán tartsa a baba légútjait - ráadásul nem is volt feladata a gyerek gondozása. Ha a bíróság nem tágít, a 19 éves lányra nyilvános kivégzés vár. Emberi jogi aktivisták az ítélet enyhítésére kérnek.

Szaúd-Arábiában nem szokatlan büntetés a kivégzés: 2005-ben 191 embert büntettek így, idén eddig 102-t. Ehhez a "megoldáshoz"jellemzően gyilkosok, nemi erőszak elkövetői, fegyveres rablók és drogcsempészek esetében fordulnak.

A dúsgazdag országban számos srí lankai dolgozik háztartási alkalmazottként, és az illetékesek szerint nem ritkák az általuk elkövetett bűncselekmények - ezért a szigorú ítélet is.

nőket úgy kezelik, mintha kiskorúak lennének,

2009-03-27T13:03:00.001-07:00

Az 50 oldalas jelentés szerint a nőket úgy kezelik, mintha kiskorúak lennének, akiknek nincs joguk rendelkezni saját vagy gyernmekeik életével kapcsolatban. A nők nem nyithatnak bankszámlát gyermekeiknek, de nem irathatják be őket iskolába, nem kérhetik el bizonyítványaikat, és nem vihetik el őket sehova apjuk engedélye nélkül. A nők nem léphetnek be kormányzati hivatalokba, ha azoknak nincsen női részlegük, a munkáltatóknak pedig, aki női munkaerőt akarnak alkalmazni, elkülönített irodákat kell kialakítaniuk a nők számára.

Az elkülönítés miatt a nőket hátrányos megkülönböztetés éri mind szavazáskor, mind munkavállaláskor, mind az oktatásban. A kormány hiába vezetett be reformokat - például már enegedélyezik, hogy 45 éven felül kísérő nélkül is utazhassanak - az újításokat nem vezetik be a gyakorlatban. Sok repülőtéren például még mindig egy felügyelőjük által írt írásos engedélyt követelnek tőlük. A felügyelőktől ráadásul lehetetlen megszabadulni, még akkor sem lehet, ha erőszakosak a rájuk bízott nővel szemben, így a szaúdi nők teljesen kiszolgáltatottak a családon belüli erőszaknak.

Nők jogain tipor a szaúdi férfiuralom

2009-03-27T13:00:00.000-07:00

Nők jogain tipor a szaúdi férfiuralom

Örök életükre kiskorúnak tekintik a nőket Szaúd-Arábiában, ha jogaikról van szó. Kötelességeik és büntethetőségük tekintetében azonban nincs kiskorúság - állapítja meg a Human Rights Watch, amely első alkalommal folytatott tényfeltáró vizsgálatot Szaúd-Arábiában.

Ajánlat

A nemek szigorú elkülönítése és a nők felett kötelezően gyakorolt férfifelügyelet miatt Szaúd-Arábiában nem érvényesülnek a nők alapvető jogai - állítja a Human Rights Watch. A jogvédők hétfőn közzétett jelentése szerint a nőknek szinte mindenhez engedélyt kell kérniük felügyelőjüktől - aki férjük, apjuk, sőt akár fiuk is lehet -, legyen szó munkavállalásról, utazásról, tanulásról, házasságról, sőt akár orvosi kezelésről is. A HRW több mint száz nőt interjúvolt meg első szaúd-arábiai tényfeltáró vizsgálata során.

2009-03-27T12:57:00.001-07:00

Szaúd-Arábiában még mindig igen nagy arányban végeznek ki nőke

2009-03-27T12:54:00.000-07:00

Szaúd-Arábiában még mindig igen nagy arányban végeznek ki nőket. Ez mára csak néhány országban jellemző. Szaúd-Arábia szintén az utolsók közé tartozik a világon, ahol – szakítva a nemzetközi jog előírásaival – a betöltött 18 éves kor alatt elkövetett bűncselekményekért is halálbüntetés jár.

„Éppen itt az ideje, hogy a szaúdi kormányzat is felelősséget vállaljon ebben az ügyben, és a nemzetközi jog szellemében betartsa kötelességeit” – mondta Malcolm Smart. – „Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának megválasztott tagjaként a kormányzatnak kötelessége, hogy mielőbb szembeforduljon ezzel a szörnyűséges gyakorlattal, és összehangolja Szaúd-Arábia jogi és bírósági rendjét a nemzetközi előírásokkal. El kell törölnie a gyermekekre kiszabott halálbüntetést, biztosítania kell az igazságos jogi eljárást, és csökkentenie kell a bírók befolyását ezen kegyetlen, embertelen és megalázó büntetés kiszabásának tekintetében.”

A szaúdi állam abszolút monarchia

2009-03-27T12:39:00.000-07:00

A szaúdi állam abszolút monarchia amelynek legfontosabb intézménye, maga a Szaúd dinasztia, amelyben a hatalom férfi ágon öröklődik. Az országnak nincs alkotmánya, sem választott kormánya (nem tartanak általános választásokat), így ezek hiányában a királyi jogkört hivatalosan nem korlátozza más, mint az iszlám szent könyve a Korán, amely betölti az alkotmány funkcióját és az iszlám jogrendje, a Saría.

Ugyanakkor a királynak döntései során egyetértésre kell jutnia a vallási vezetőket tömörítő ulemával, a jellemzően az uralkodói család tagjaiból álló Miniszterek Tanácsával. Emellett Fahd király a XX. század végén felállított egy - jelenleg 150 fős - királyi tanácsadó testületet a Súrát, amellyel a király szintén konzultál fontosabb döntései előtt.

Az állam irányítására vonatkozóan az egymást követő uralkodók saját szabályokat állítanak fel. A társadalom elismert tagjai több alkalommal szót emeltek már az állam demokratizálásáért^[1], az alkotmányos monarchiáért, a választójog bevezetéséért, de ez idáig ez az igény süket fülekre talált az uralkodóknál, rosszabb esetben rosszallást és börtönbüntetést vont maga után.

A szemérmes viselet

2009-03-27T10:19:00.000-07:00

párkapcsolati oldalról közelítve is egészségesnek tartják, hisz a férfiak nem csábulnak el, nem jönnek szembe velük nap mint nap merészen megmutatott női testek százával, így feleségük teste lesz az, ami az öröm és az esztétikum elsődleges forrása számukra. A férj így nem csábul el, az asszony meg nem féltékenykedik. A nőket a vizslató szemektől is védi, hisz ahogy mondják, egy tucat ismeretlen férfi bókjából kettő, ha jól esik, a többi inkább szorongást szül. A szemérmes viselet a családon belüli erőszakot is megelőzni hivatott, hisz egy női arc személyhez kötött, míg egy női comb, egy has már ugyanolyan, mint másé, nem vált ki rokoni érzelmeket, így egy jellemtelen férfi elcsábulhat azok láttán.
És végül a fentiek mellett ott az a nem elhanyagolható szempont, hogy ha egy nővel való kommunikációban nem annak dekoltázsa és fenékformája köt le, hanem mondanivalója és jelleme, a nő egyenrangú félként vehet részt az interakcióban. Az iszlám szemszögéből nem az ő asszonyaikat kezelik tárgyként, hanem a nyugati nőket, akiket minden létező célért levetkőzetetnek, szemérmüktől megfosztanak, és az érvényesülés érdekében kénytelen ezt minden nyugati nő többé-kevésbé megtenni, s ezáltal felvállalni, hogy a szépeké az előny.

Az új Iszlám Köztársaság

2009-03-27T10:06:00.000-07:00

Az új Iszlám Köztársaság kormánya 1980-tól megszabta, mit illik a nőknek a nyilvánosság előtt viselniük; ezúttal visszaállítva a fátyol hordását. A járőröző erkölcsrendészet rákényszerítette a – gyakran vonakodó – nőket a hidzsáb viselésére. A törvény szigorú betartását főleg a forradalom utáni években követelték. A revolúciós lelekesedés csillapodása és a növekvő népi kiábrándulás a teokratikus rezsimből sok módon változtatott a hidzsabról szóló törvény

Csador

2009-03-27T10:02:00.001-07:00

A csador a viselője teljes magasságára szabott, félkör alakú, ujjkivágás nélküli anyagdarab, melynek nyitott az eleje. Kézzel, fogakkal fogva vagy a derék köré tekerve zárják össze viselői. A hagyomány szerint a csadort fejkendővel (rusæri), blúzzal (pirhan) és szoknyával (doman) vagy nadrág felé felvett szoknyával (shælvar) hordták. Az arcot egy hosszú, négyszög alakú fehér fátyollal fedték be, mely a szemeket még szabadon hagyta. Manapság a csadorhoz már nem hordanak fátylat. Saját házukon belül a nők levetették a csadort és könnyebb anyagokból készült, hűvösebb ruhákat hordtak.

A csador megújulása előtt kerülték a fekete színbeni használatát, mivel ez a szín összefüggésben áll a halállal és a temetésekkel. Előnyben részesítették a fehér és világosabb színeket. A jelenlegi irán kormány, Khomeini ajatollah tanításait követve, a fekete színt ismeri el a csador illendő színének, habár néhány nő még mindig előnyben részesítí a mintás, világosabb darabokat. Idősebb vidéki asszonyok lenézőnek tartják a modern divatot és néhány fiatal nő is szívesen hordja a vidámabb, színesebb csadorokat.

Az iráni nők számára nem kötelező a csador viselése, ám hordásával megőrzik jó hírnevüket és az iszlámmal szembeni áhítatosságot. Továbbá teljesítik a hatóságok szerény öltözködést előíró követelményeit egy hosszú fejkendő és felöltő hordásával, melynek el kell takarnia a kezeket és lábakat is. Az ídő múlásával a fejkendők többet és többet láttatnak viselője hajából, amint a felöltők is jobban idomulnak a viselőjük alakjához. Manapság színes kivitelben is kezdenek elterjedni

Arab nők a fátyol mögött

Derék asszonyok

betiltották a nők körülmetélését

A dzsihád

A szaúdi nőkkel gyakorlatilag gyerekként bánnak

Halálra ítéltek egy fiatal srí lankai szolgálólányt Szaúd-Arábiában.

Tinilány nyilvános kivégzésére készül Szaúd-Arábia

nőket úgy kezelik, mintha kiskorúak lennének,

Nők jogain tipor a szaúdi férfiuralom

Nők jogain tipor a szaúdi férfiuralom

Ajánlat

OK.hu

Szaúd-Arábiában még mindig igen nagy arányban végeznek ki nőke

A szaúdi állam abszolút monarchia

A szemérmes viselet

Az új Iszlám Köztársaság

Csador